23. nap, 2016. december 19.
15 éves, Luhanszk-i fiú. A háború előtt a család jól élt, nem szűkölködtek semmiben. Artem nagy foci rajongó és arról álmodott, hogy a Sahtar Donyeck felnőtt csapatában játszhasson majd egy nap. Kis gyerekkora óta a helyi labdarúgó csapatban edzett hetente ötször, hétvégente pedig mérkőzéseken játszott. A háború meghiúsította az álmait és 2015-ben a család úgy döntött, hogy nem lehet tovább Donbassban maradni, Kijevbe kell költözni. Artem talált egy új foci csapatot, ahol minden nap edzhet. Kapusként játszik és azt reméli, hogy egy nap a Dinamo Kijev menedzserei felfigyelnek rá.
Egy szudáni-ukrán közös focimeccs közben azon tűnődtünk, hogy statisztikailag milyen kis esélye lehetne annak, hogy kelet-ukrajnai és darfuri fiatalok egy burgundiai kis faluban együtt focizzanak. És bár a meccs vidámra sikeredett, mégis milyen szomorú, hogy ezeket a fiatalokat a háború hozta össze.
<< Előző nap | Következő nap >> |
Lire en français
Read in English