24. nap, 2016. december 20.
A háború előtt Szíriában, Homs környékén éltek két gyermekükkel. Abdulsattar nagy tehetséggel rajzol, fest, kalligráfiákat készít. Egy építkezési cégnél dolgozott, ahol a házak külső és belső díszítésével foglalkozott. Fatima otthon dolgozott és amikor megszülte harmadik gyermeküket akkor a szíriai forradalom már hónapok óta tartott. A forradalom kitörésekor Abdulsattar részt vett a tüntetéseken, és egy szabad Szíriáról álmodott. A harcok nagyon gyorsan elérték az ő vidéküket is. 2012-ben a bombák árnyékában döntöttek úgy, hogy egy másik vidékre kell menekülniük. El is indultak, de Abdulsattar visszafordult, hogy segítsen egy szintén menekülő idős asszonynak. Ebben a pillanatban találat érte a házukat és Abdulsattar súlyosan megsebesült: az állkapcsa szétroncsolódott, a dobhártyája átszakadt és súlyos égési sérüléseket szenvedett. A mentők találtak rá a romok alatt, ahonnan a Vörös Kereszt elszállította egy libanoni kórházba. Több műtéten esett át és hosszú heteket töltött kórházban.
Fatima a gyerekekkel Szíriában rekedt és 4 hónapba tellett, míg csodával határos módon és több segélyszervezetek segítségével, sikerült a sebesült férjét viszontlátnia egy észak-libanoni menekülttáborban.
Most pedig itt Taizében szomszédok vagyunk, egy tető alatt élünk. Megpróbáljuk a barátság ajándékával élni a mindennapokat és együtt álmodunk egy jobb világról.
| << Előző nap | Következő nap >> |
Lire en français
Read in English
