25. nap, 2016. december 21.
Februárban lesz 5 éves. A szíriai forradalom első hónapjaiban született, még csak pár hónapos volt, amikor a szülei úgy döntöttek, hogy nincs más választásuk, el kell hagyni a lakóhelyüket. Mostanáig Yaman eddigi életét egy észak-libanoni menekülttáborban élte. Ebben a kis, 4,5 millió lakosú országban több mint 1 millió szíriai menekültet fogadtak be. Egy ország, ahol az ott élők egy negyede menekült. Yaman egy « Relief and Reconciliation for Syria » nevű segélyszervezet által fenntartott menekülttáborban nevelkedett. A segélyszervezet különösen nagy figyelmet próbált fordítani a gyerekekre. Taizébe érkezésük kezdetétől mindannyian rácsodálkoztunk Yaman és testvérei kreativitására: rajzolnak, énekelnek, táncolnak, verseket, meséket tudnak kívülről, pár perc alatt összeállítanak egy kis előadást.
Két héttel az érkezésük után elmentünk meglátogatni egy pár faluval arrébb lévő kis kecsketelepet, ahol kecskesajtot készítenek. A gyerekek örömmel játszottak a kecskékkel, simogatták őket, futkostak, játszottak körülöttük. Egy pár perc után a szomszédos hangárok felől előbukkant egy traktor és az úton szép lassan a kecskék és a gyerekek felé tartott. Yaman nagyon megijedt, szaladt jobbra-balra, láthatóan búvóhelyet keresett és arabul segítségért kiabált. A szeméből rettegés sugárzott. Egy egyszerű, de számára ismeretlen traktor hangja, látványa ki tudja milyen képeket hívott elő, milyen átélt traumákat élesztett fel a lelkében? Több mint negyed óráig szipogott, remegett a karjainkban és törölgette maszatos arcáról a könnyeket.
| << Előző nap | Következő nap >> |
Lire en français
Read in English
